Egy göndör hajú férfi és egy nagy pocakos kismama keresett meg bennünket az induló Babaklubban 2006 júniusában. János atya küldte őket hozzánk, hogy gráci tapasztalatainkkal eloszlassuk kételyeiket. Izgultak. A baba már csak napokig váratott magára.
Klára Tímea, aki júliusban ünnepelte második születésnapját, huncutul mosolygott az ajtófélfánál, amikor a lakásukba léptem kisfiammal, Paullal. Luca – mondta. De a kislány édesanyja helyesbített. Nem a kis unokatestvér érkezett, hanem egy másik baba.
– Minden babát Lucának hív, amióta februárban Olaszországban jártunk – magyarázta Agnese, hiszen az anya és lánya közti beszélgetésből egy szót sem értettem. A társalgás olaszul folyt.
– Agnese Callegari Velencétől száz kilométerre délre nőtt fel – magyarázta Balázs, az Olaszországot nem ismerő riporternek. – Pisában és Rómában tanult, majd egy trieszti kutatóközpontban dolgozott fizikusként.
– Triesztben nagyon sok kutatóközpont van – vette át a szót Agnese. Balázs, aki eredetileg vegyész, a szomszédban tevékenykedett fizikusként.
– Csak nem a menzán találkoztatok? – találgattam. A nagy nevetésből kiderült, hogy igen.
Klára is nevetett. De ő a mamája által készített pudingot várta.
Balázs 15 éves korától az Amerikai Egyesült Államokban élt családjával. Boston környékén lakott, és Bostonban, valamint New Yorkban tanult. Először Amerikában, majd Olaszországban dolgozott. Itt zárul a kör.
A beszélgetés két nyelven zajlik: magyarul és olaszul. Így nem értek mindent. De örülünk egymásnak az éppen Grácban tartózkodó Adaval, az olasz nagymamával, hiszen már többször ellátogatott Agnesevel és Klárával a magyar Babaklubba. Jó ismerősök vagyunk. Klárát próbálja lekötni, míg a szülőkkel beszélgetek.
Agnese és Balázs 2006-ban házasodott össze Budapesten, aztán Grácban megszületett a kislányuk. Magyarokkal a Katolikus Közösségen keresztül léptek kapcsolatba, a lányok rendszeresen járnak a Babaklub „magyaróráira”. Agnese különben első pillanattól kezdve megdöbbentett bennünket kiváló magyarnyelvtudásával.
– Nem mondanám, hogy Agnese tőlem tanult meg magyarul – szögezte le Balázs, de büszkén mesélte, hogy amikor megismerkedtek, Agnese magánszorgalomból kezdett el magyarul tanulni mindenféle interneten talált honlapok alapján. A trieszti munkahelyen sok magyar kollégájuk is volt, akikkel rendszeresen összejártak, szinte naponta együtt ebédeltek, délután kávéztak, hétvégén gyakran együtt kirándulgattak. Ezen kívül Magyarországra is jártak/járnak vakációzni. Így volt/van Agnesenek lehetősége gyakorolni nyelvünket.
– Persze én is segítettem, ha valamit kérdezett, akkor a legjobb tudásom szerint elmagyaráztam – tette hozzá Balázs. – A kommunikáció otthon olaszul és magyarul folyik. Talán 60-40 százalék arányban – pontosított a fizikus. Klára Tímeához Agnese olaszul beszél, Balázs magyarul, a külvilág – egyelőre – németül.
Dr. Hetényi Balázs a Gráci Műszaki Egyetem (Technische Universität Graz) Institut für theoretische Physik/Computational Physics tanszékén dolgozik, melyet Elméleti és Komputációs Fizikai Intézetre lehetne fordítani, illetve Balázs szerint ferdíteni, mert a szakma nyelve elsősorban az angol. A tanszék szakterülete leginkább a szupravezetés, amelybe Balázs is bekapcsolódik, bár ő mással is foglalkozik, hiszen szakterülete a "statisztikus fizika", azon belül a Monte Carlo számítási módszerek.
Balázs az elméleti, a kutató – mosolygott Agnese. Ő inkább gyakorlatiasabb dolgokkal szeret foglalkozni, és szívesen visszamenne dolgozni, ha Klára már kicsit nagyobb lesz. Valószínűleg német nyelvterületen, például Németországban keresnek majd munkát, ott jobbak a lehetőségek, de még nem tudják, mi lesz a következő állomás. Az ő szakmájukban egyébként gyakori az országról országra való költözködés.
Reméljük, addig még sokszor találkozunk velük, és példájukkal másokat is arra ösztönöznek, hogy bátran csatlakozzanak a gráci magyar közösség programjaihoz. Köszönöm a meghívást és a kellemes beszélgetést.
Petritz Judit
Megjelent a Gráci Magyar Újság 9. évfolyamának 5. számában.